A légiutas-kísérő odafordult az elesett katona édesanyjához a repülőn, mindenki könnyekben tört ki, amikor elkezdett énekelni

Máj 29, 2019 by apost team

Azt mondják, hogy csak a jók halnak meg fiatalon. Talán ez a legjobb módja annak, hogy emlékezzünk a 24 éves Tyler Edenhoferre, az Arizona Department of Public Safety katonájára, aki a kiképzése utolsó napján halt meg, amikor lelőtték a terepen. Csupán 52 napja volt katona.

For Illustration Purposes Only (With Models) - istockphoto.com/Pekic

Amikor Edenhofer édesanyja, Debbie Edenhofer felszállt a Southwest Airlines járatára, a légitársaság egyik munkatársa megállt, hogy elénekelje neki a "You Raise Me Up" a capella verzióját.

Phoenixből repült Arizónába azért, hogy részt vegyen egy olyan szertartáson, amit a fia tiszteletére tartanak Jeffersontownban, Kentucky államban. Jeffersontown tisztviselői egy padot állítottak a parkban, hogy így emlékezzenek meg Tyler Edenhofer szolgálatáról.

apost.com

Ms. Edenhofer csendesen, magában hordozta volna a bánatát, ha az utaskísérő nem dönt úgy, hogy nyilvánosságra hozza a fia tragédiáját, és ezzel együtt a nő veszteségét is. Amikor valaki életét adja a szolgálatban, az az egész családot érinti.

A pillanatot Sean Warren vette videóra, aki szintén a járaton utazott. Ezt követően online közzétette, mondván: “Azt hiszem, több ilyen félbeszakításra lenne szükség. Valójában ez egyáltalán nem is volt félbeszakítás."

For Illustration Purposes Only (With Models) - iStock.com/Malven

Majd folytatta: "Az anyának köszönöm! Talán minden nap áldottnak érezheti magát a gondolatokkal, hogy a fia feláldozta magát a szolgálatért. Lehet, hogy az ég majd bőségesen megadja neki azt, amit itt a földön nem kapott meg."

Azok, akik a vérüket adják, hogy megőrizzük a szabadságunkat és a biztonságunkat, azok sokkal többet tesznek, mint a legtöbbünk általában. Emlékeztetve arra minket, hogy néha tartsunk egy percet, hogy számba vegyük azt, hogy milyen áldásosak vagyunk, és hogy felfedezzük a jóságot a világban. Ha fáradt vagy, vagy úgy érzed belefulladsz a rossz hírekbe, talán törekedned kellene arra, hogy beilleszd ezt a gyakorlatot a mindennapi életedbe.

Mit gondolsz erről a történetről? Szerinted ez egy szép módja a megemlékezésnek Debbie Edenhofer fiáról? Írd meg megjegyzésben, és ne felejtsd el emlékeztetni a barátaidat és a családodat, hogy még mindig vannak jó dolgok az életben. Terjeszd a szeretetet!