Tudományos vélekedés szerint a feledékenység valójában a különleges intelligencia jele

Feb 18, 2019

Vannak, akik büszkék kiváló emlékezőtehetségükre, és ez kétségtelenül hasznos akár az iskolában, akár mindennapi élethelyzetekben. Azonban szinte lehetetlen minden szituáció minden apró részletét megjegyezni, és szinte lehetetlen - főleg hosszú távon - emlékezni az összes információra, amit az iskolában tanultál meg.

Amikor elfelejtesz valamit, olyankor gyakran egy kicsit ostobának érzed magad. Nem érzed különösebben intelligensnek magadat, amikor a boltban téblábolva azon töprengsz, mit akartál vásárolni; mint ahogy akkor sem, amikor egyik szobából a másikba mész, és közben kimegy a fejedből, miért is indultál.

Talán nem érted, hogy miért is vannak ezek aprócska mentális kihagyások, de aggodalomra semmi ok. Paul Frankland és Blake Richards, a University of Toronto kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a régebbi emlékeket az újabbak szó szerint "felülírják". Alapvetően nehezebb felidéznünk a régebbi benyomáskat - vagy teljesen elfelejteni azokat.

A kutatás szerint a tökéletes memória semmilyen módon nem köthető a kimagasló intelligenciához, sőt inkább ennek az ellenkezője áll fenn. Bár joggal feltételeznéd, hogy akinek kiváló az emlékezőtehetsége, az összességében is intelligens, valójában hasznosabb és egészségesebb minél többféle dologra emlékezni, az apró részleteket pedig elfelejteni.

"Fontos, hogy az agy elfelejtse a lényegtelen részleteket és ehelyett arra az információra koncentráljon, ami a való világban segít döntéseket hozni" - magyarázta Richards a CNN által készített interjúban.

Az agynak van egy kis mechanizmusa, amit hippokampusznak neveznek - az agy e része tárolja az emlékeket. Ez igyekszik megszabadulni a jelentéktelen részletektől, hogy jobban tudj az igazán fontos dolgokra koncentrálni. Így sokkal hatékonyabban tudsz intelligensebb döntéseket hozni.

Amikor ez a folyamat zajlik, az agy ténylegesen felülírja a régi emlékeket újabb, fontosabb emlékekkel. Ha az elme túl van zsúfolva emlékekkel, akkor jó eséllyel nehezebbé válik számára a döntéshozatal. Egy olyan agy, amelyben túl sok az emlék, akár azért is döntésképtelenné válhat, mert túl sok változót próbál meg figyelembe venni.

"Tudjuk, hogy a sport révén nő a hippokampuszban található neuronok száma" - mondja Richards. "Éppen ezek azok a mindennapi részletek, amelyek nem fontosak, és amelyek talán akadályozzák a jó döntések meghozatalát."

Biológiai szempontból ennek van értelme, mivel a korai embereknek a túléléshez meg kellett jegyezniük a létfontosságú részleteket, ezért az agy úgy fejlődött, hogy ebben nyújtson segítséget. A technológia napjainkban tapasztalható fejlődésével viszont csökkent a részletekbe menő emlékezőtehetség fontossága.

A modern kor embere számára jóval hasznosabb azt tudni, miként működik a Google, mint emlékezni egyedi, speciális feladatok elvégzésének módjára. Ez azt jelenti, hogy elfogadhatóbbá vált elfelejteni az apró részleteket, mivel ma már bármikor utána lehet nézni szinte bárminek.

Ha azt tapasztalod magadon, hogy nagyobb időszakok vagy jelentősebb információmennyiség kiesik az emlékezetedből, amögött állhat komoly probléma - egyébként viszont teljesen normális, hogy az apró részletek kihullanak. A feledékenység miatt nem kell butának érezned magad, mivel ez csak azt jelzi, az agyad megfelelően működik.

Írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz minderről - a cikket pedig küldd tovább barátaidnak és családtagjaidnak!

Ez a tartalom a legjobb tudásunk szerint készült, ugyanakkor általános jellegű, és semmiképpen sem helyettesítheti az orvossal folytatott egyéni konzultációt. Egészséged fontos a számunkra!