A II. világháborúban együtt szolgáló férj és feleség 70 év házasság után ugyanazon a napon hunynak el

Már 27, 2019

Akár hiszel abban, hogy léteznek lelki társak, akár nem, Preble Staver és Isabelle Whitney történetében nem nehéz a sors kezét látni. Ők ketten egy vakrandin ismerték meg egymást, majd együtt szolgálták végig a II. világháborút, és 70 boldog házasév után végül egyazon napon hunyták le szemüket.

Ha nagyon régóta szeretsz valakit, az egész életed összhangba kerül az övével. A korábbi szokásaid most már üresnek tűnnek, ha a másik nincs ott melletted. Sok olyan párkapcsolat van, amely nem bizonyul hosszú távúnak, de mindent meg tud változtani az a kapcsolat, amely meg volt írva a sors nagykönyvében - az a szerelem, amire egész életedben vágytál. Preble és Isabelle láthatóan egymásnak voltak rendelve.

Két hét eltéréssel születtek 1921. október 17-én és 31-én. Egy vakrandin ismerkedtek meg egymással, és az első találkozástól fogva elválaszthatatlanok voltak.

Amikor kitört a II. világháború, Preble tengerészgyalogosként szolgált, míg Isabelle ápoló volt a haditengerészetnél. Öt hónappal a háború után találkozhattak ismét egymással, majd 1946. február 15-én - Valentin-nap másnapján - összeházasodtak.

Preble és Isabelle hamarosan családot alapítottak. Preble lobbistaként és bankárként dolgozott - e munkakör miatt a család kénytelen volt többször is költözni az Egyesült Államokon belül. Staverék laktak több államban, például Floridában, Dél-Karolinában és Virginiában.

Öt gyermekük született. Egyik lányuk, Laurie Staver úgy jellemzi édesapját, hogy az impresszív személyiségű férfi volt. Édesanyjának pedig azt köszönheti, hogy megmutatta, "miként legyen kedves és együttérző emberi lény".

A most 63 éves Laurie felidézte, hogy milyen változást idézett elő szüleiben Peter nevű testvére halála egy futballmérkőzés során, végzős középiskolásként - mint azt a The Greatest Generations Foundation írja.

"Akkor mutatkozott meg igazán apu érzékenyebb énje. Normális esetben nem a szülő temeti el a gyermekét, és ez őket nagyon megviselte, de közelebb is hozta egymáshoz. Egy ilyen tragédia akár szét is szakíthat egy házasságot, de ők megfogadták, hogy együtt csinálják végig. Ők voltak egymás segédcsapatai."

A család megélt jót és rosszat egyaránt, ahogy mindenki más. 2013-ban a demencia jelei kezdtek mutatkozni Isabelle-en. Ez emlékezetvesztéssel, az értelmi képességek romlásával jár, amit gyakran az Alzheimer-kór okoz.

Annak érdekében, hogy Isabelle megfelelő orvosi ellátásban és gondozásban részesüljön, a házaspár idősek otthonába költözött. Sajnos itt nem lakhattak egy szobában, és bár nem voltak távol egymástól, ez mégis megviselte Preble-t, aki kénytelen volt végignézni felesége fokozatos leépülését.

Bár nem ez volt életük legjobb időszaka, az egymás iránti elkötelezettségük nem ingott meg. "Egyszerűen csak más módon fejezték ki szerelmüket" - magyarázza Laurie. Preble kerekesszékével elgurult a létesítménynek ahhoz a részlegéhez, ahol feleségét kezelték, hogy így együtt lehessenek.

Laurie elmondása szerint férj és feleség mindig ugyanúgy köszöntötték egymást: "Megfogták egymás kezét, és elmondták a másiknak, hogy mennyire szeretik."

96. születésnapjára Preble-nek egyetlen kívánsága volt: hogy még egyszer a felesége mellett alhasson. Egyetlen szót sem váltottak, miközben ez a kívánság teljesült - csak fogták egymás kezét és békésen szunyókáltak egymás mellett.

2017. október 25-én Isabelle elhunyt. Preble ott volt mellette, amikor lehunyta szemét. Mindössze 14 órával később ő is eltávozott. Szerelmük lenyűgöző története 71 éven át tartott. Bár elvesztésük nagy szomorúságot jelentett a szeretteik számára, szerelmük egyúttal mély benyomást is tett gyermekeikre és mindazokra a szerencsésekre, akik tanúi lehettek boldog házaséletüknek.

"Anyu és apu tényleg arra mutattak példát, hogy ha elkötelezed magad valaki mellett, akkor bármit is állít az utadba az élet, bármilyen nehézség is adódik, igenis megdolgozol a boldogságodért, és a másikkal együtt éled le életed" - mondta Laurie.

Ki ne vágyna olyan szerelemre, mint amilyet Preble és Isabelle megélhetett? A mai világban szinte lehetetlennek tűnik, hogy beleszeressünk valakibe és rátaláljunk az igazi társunkra - sokan inkább egyáltalán nem is házasodnak meg. Mi több, számos embernek az is nehézséget jelent, hogy olyan önzetlen elköteleződést vállaljon, ami nem feltételeken vagy önérdeken alapul.

Egy házassági tanácsadásra szakosodott klinikai pszichológus, Meredith Hansen, Psy.D szerint az egészséges párkapcsolat titka a szerelemre épülő elkötelezettség.

"Az, hogy szerelmesek vagyunk, még nem biztosíték arra, hogy a párkapcsolatunk működni fog" - mondja. "A kapcsolat sikeréhez kell az is, hogy a két fél összeillő legyen, és mindkét fél képes legyen párkapcsolatban élni. De ettől persze még a szerelem elengedhetetlen összetevő. A párkapcsolatnak megvan az a nehézsége, hogy énünk legmélyebb részére is elvezet bennünket. Ezért az a szerelem, amiben biztosak vagyunk, minden egészséges hosszú távú elköteleződésnek része kell, hogy legyen."

Egyetlen pár sem kap garanciát arra, hogy szerelmük az életük végéig tart, így a legtöbb, amit tehetünk, hogy megbecsüljük a kapcsolatunk jelenét, és mindent megteszünk azért, hogy megadjunk társunknak, amit az megérdemel. Nem fogod mindig szerelemittas kamasznak érezni magad, de elegendő türelemmel, szenvedéllyel és kitartással képes lehetsz hosszan tartó, mély szeretetben élni a másikkal.

Írd meg nekünk, hogy mi a te legjobb párkapcsolati tanácsod! Mi a véleményed e házaspár történetéről? Szerintünk érdemes arra, hogy továbbküldjük barátainknak és szeretteinknek - hintsünk szét a világban ma is egy kis szeretetet.